Fröccs lexikon

  SPRICCER: (fröccs) szódavízzel higított bor
(Újházy fröccs: szóda helyett kovászos uborka leve (így több bort lehetett büntetlenül meginni)

DEÁK bólé: nagyon kevés alkohol megcsapatva SOK szódavízzel
(szarvasi főiskolások receptje alapján)

FORDÍTOTT (hosszúlépés): 2 dl szódavíz + 1 dl bor

FÜTTY (kisfröccs v. rövidlépés): l dl bor + l dl szódavíz
-mert egy „füttyre” ihatta meg a szomjazó (József Attila)

HAJTÁS v. HÚZÁS (nagyfröccs): 2 dl bor + 1 dl szódavíz
-egy hajtásra (húzásra) lehetett a gallér mögé küldeni (Móra Ferenc)

MAFLA: 1 liter bor + ua. szódavíz

HÁZMESTER: 3 dl bor + 2 dl szódavíz
Fordítottja a VICEHÁZMESTER:2 dl bor + 3 dl szódavíz

HÁZIÚR: 4 dl bor + 1 dl szódavíz
-nagy házmesternek is hívták
-kis házmester:4 dl víz + 1 dl szóda
-tömbházmester: ua., mint az előző  (a szocialista világban hívták így

BIVALYCSÓK (Csongrád megyei): 4 dl bor + 1 dl szódavíz

KRÚDY fröccs: 9 dl bor + 1 dl szóda
-az író szerint ilyen arányban a víz „megnevetteti” a bort

CSATTOS (kristályvizes üvegnyi) 1 liter bor és 1 lit.szódavíz

LÁMPÁS: 1 1 lit. bor és  1 lit.szódavíz
- aki ilyet ivott, lámpással kereshette a józanságát- írta róla egy elbeszélésében Babay József

GÓRÉ-fröccs (kispohár) (1 vagy 2 dl) borhoz csak annyi szóda, amennyi még pohárban elfér

SÓHER fröccs: 9 dl szódához + 1 dl bort kell adni ízesítőnek

MÁLNÁS fröccs: savanyú alföldi fehér+málnaszörp+szódavíz

KASS v. TISZA fröccs: vörösbor pezsgővel (szegedi találmány)

 

BOR NÉLKÜLI FRÖCCSÖK:

 
SZÍNÉSZFRÖCCS: (igen szegény ital (Krúdy-Ruffy Péter szerint)) 2 dl szódavíz és az is langyosan                        

MATRÓZFRÖCCS: semmi köze a borhoz- korsó sör mellé 1 dl rumot szervíroz a pincér!

POSTÁSFRÖCCS: ehhez sem kell a bor-dupla fekete rummal

 

Megvédik az ízig-vízig magyar szódát - Hungaricumnak nyilváníttatnák a szikvizet
Tudta, hogy a szódavizet Jedlik Ányos találta fel 1829-ben? Késői követői, a Magyarországon élő szikvízkészítők továbbra is rendületlenül küzdenek az ásványvizek áradata ellen. Sőt, jó eséllyel hungaricummá is nyilváníthatják a „szegény ember üdítőjét”.

Az egész világon mindenhol isznak szódavizet. Európán kívül Argentína is a nagyobb piacok közé tartozik, de az ital kétségkívül magyar, innen származik, itt gyártják a legtöbben, és itt fogy belőle a legtöbb – indokolta az axel.hu kérdésére Tóth Mária, az Országos Szikvízkészítők Ipartestületének elnökségi tagja a szikvizesek nagy lépését: hungaricummá nyilváníttatnák a szódavizet.
- A pályázatot már beadtuk, és a minisztériumok eddigi visszajelzései pozitívak - mondta Tóth Mária.

Nem tudunk az esélyekről

A hungarikummá nyilvánítás azonban nem csak egy jelképes gesztus.
- Az európai uniós csatlakozásra elő kell készíteni a magyar ipart, és azokat a termékeket, amelyeket az Unióban nem ismernek, hungarikumként kell bevinni, akárcsak az unikumot és a tokaji bort – magyarázza az integrációs változásokat Deák László, az Ipartestület elnöke, aki mellesleg maga is gyakorló szódagyáros.

A Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályán nem tudtak választ adni arra a kérdésre, milyenek a pályázat esélyei.

Kis szódatörténelem

A Genfben előállított mesterséges savanyúvizet irigyelte meg Jedlik Ányos, amikor 1829-ben megépítette a világ első szódagyártó-gépét. Az iparosnak pusztán annyi volt a feladata, hogy az egyik oldalon beöntsön némi kénsavat és hamut (vagy éppen őrölt márványt) a szerkezetbe, a másik oldalon pedig rázogassa az üveget, hogy minél több buborékot tudjon elnyelni. Alig egy évtizeddel később a nép már azt is felfedezte, mire használható igazán az új találmány: 1842-ben már Vörösmarty is megírta, hogy „fölfelé megy a borban a gyöngy” – a költő ugyanis részt vehetett a fröccs világpremierjén, szintén Jedlik jóvoltából, Fáy András pincéjében. Jedlik spriccernek hívta az új italt, Vörösmarty fröccsnek – az utóbbi nyert.

Szegény ember üdítője

A szóda pedig, ha néha borral elegyítve is, de mindent túlélt. A szakma presztízse a negyvenes években tetőzött, amikor a Szikvíz Terméktanács elnöke, dr. Czirják Antal országgyűlési képviselő is volt. A sötét Rákosi-korszakban azonban egy szódás legfeljebb 40 kilogramm szén-dioxidot használhatott fel egy hónapban, a „szegény ember üdítőjének” nevezett italt pedig 46 százalékos forgalmi adóval sújtották.

Nem nyomja le az ásványvíz

A kilencvenes évek ásványvízmániája ezek után már nem tudta megrendíteni a piacot.
- Megfér egymás mellett az ásványvíz és a szóda – értékeli a csak első ránézésre ádáz piaci versenyt Deák László.
- Az igazi borkedvelők például soha nem innának ásványvízből fröccsöt, mivel minden ásványvíznek jellegzetes illata és íze van, ám a fröccshöz semleges íz kell - avat be a részletekbe Deák.

Ennek megfelelően iparági haldoklásról szó sincs: 1200-1500 üzem foglalkozik szódavíz előállításával, és – bár hivatalos számok nincsenek – becslések szerint csaknem annyi szóda fogy az országban, mint ásványvíz.

És mitől lesz az igazi a szóda?
- Ez olyan, akárcsak a rossz fagylalt meg a jó fagylalt: az alapanyagok nagyjából ugyanazok, de az apróságok is rengeteget számítanak, így a vízelőkészítés, vagy a technológia fejlettsége – mondta zárszavában Deák.


Szódavíz, a környezetbarát hungaricum

"Az ásványvizek térnyerésével 50 százalékkal esett vissza a szikvízforgalmazás, így 10 ezer munkahely van veszélyben. A szállítóparkot, a csomagolástechnikát és a kisüzemi berendezéseket kell fejleszteni, miközben ragaszkodni kell a tradíciókhoz, fogalmazzák meg jövőképüket a többségében mikrovállalkozásként működő szódavíz palackozók , akik a legjobb arányban használják az újratölthető csomagolóeszközöket Magyarországon."
"A termálvízre épülő nemzeti ipar jól beazonosítható karaktert jelentene az országnak - mondták el a szakemberek a témával foglalkozó, szeptemberi konferencián. Erre az alapra lehet ráépíteni a termálvíz-hasznosításhoz közvetlenül köthető, illetve támogató háttérként csatlakozó többi iparágat.
Az ásványvíz termelés és palackozás előretörése kapcsán a szikvízkészítő kisvállalkozók jelenlegi helyzetéről és  lehetőségeiről szól cikksorozatunk mostani része.
A mai kor követelményének megfelelő élelmiszeripari termék, amely tartósítószer felhasználása nélkül készül és fogyasztása nem vezet elhízáshoz - írja le a 200 éves múltra visszatekintő szódavizet Deák László, a Magyar Országos Szikvízkészítő Ipartestület elnöke. A szakmai szövetség tagjai többségében a családi vagyon befektetésével működő mikrovállalkozások, amelyek - becslések szerint - az országban 10 ezer munkahelyet tartanak fenn a közel 1500 szikvíztöltő üzemben.
A nehéz munkával megteremtett egzisztenciákat veszélyezteti most a hipermarketekben megjelent, egyre olcsóbb, eldobható pillepalackban árult ásványvíz. Az évek során a fogyasztási szokások is átalakultak. Ami az alkoholmenetes italok fogyasztását illeti, a GfK 2004-es adatai szerint az ásványvíz vezet, a magyar felnőttek 68 százaléka issza ezt szívesen.
A felmérés szerint a hazai háztartásokban átlagosan majdnem minden második héten kerül ásványvíz a boltban a kosárba. A háztartások ásványvíz-beszerzéseinek értéke meghaladta a 20 milliárd forintot. A népszerűségi listán az ásványvíz után a felmérés szerint a gyümölcslevek (67 százalék fogyasztja szívesen), a szódavíz (56 százalék), a szénsavas üdítőital (54 százalék), és a szörp (40 százalék) szerepel.
A szódavíz-fogyasztás jelentős visszaesését, amely majd 50 százalékos, 2-3 éve tapasztalom - mondja Bánffi István, a szegedi Bánffi Szóda ügyvezetője, aki hozzáteszi, hogy a bevétel is egyre kevesebb, mivel nagyon nehéz a bérek emelkedését az árban érvényesíteni. Nem is történt áremelés az elmúlt két évben.
Neszmély környékén is hasonló a helyzet, ahol a kiskereskedelmi forgalomban 30-40, míg a házhozszállítás esetében 10 százalékos visszaesés tapasztalható - mondja Zwerger Norbert, az állandó munkában 4 főt foglalkoztató Zwerger Szikvíz tulajdonosa.
A hagyományosnak tekinthető értékesítés, a házhoz szállítás felelevenítése és fejlesztése kitörési pontot jelent a mikrovállalkozásoknak. Igaz idő- és energiaigényes munka ez, amelyet az időjárástól nem lehet függetleníteni, de így közvetlen a kapcsolat a vevőkkel - mondja Zwerger, aki maga is két hetente kiszállít, hogy az igényekkel és az esetlegesen felmerülő problémákkal egyből, a "fronton" szembesüljön.
A vevők megtartása érdekében például tartani kell a kiszállítás megszokott rendjét, de ezzel a házhozszállítást végző alkalmazottak is tisztában vannak. A biztos munkahely egyik alapja ugyanis a jó, megbízható munka. A házhozszállítás igényesebb munkát és plusz munkaerőt követel, de fel kell éleszteni ezt a hagyományt a piacvesztés megállítása érdekében - erősíti meg az alternatíva szükségességét Bánffi István is.
A szállítóparkot, a csomagolástechnikát és a kisüzemi berendezéseket kell korszerűsíteni, fejleszteni, miközben ragaszkodni kell a tradíciókhoz. Ezért nem találkozunk a boltokban ízesített, színes szikvízzel - mondja Deák László. Nemzeti értéknek tekinthető a termék, ezért a szakma eddig mindent elkövetett, és el is fog annak érdekében, hogy megfeleljenek a reális követelményeknek.
Viszont azt is érzik, hogy számtalan esetben irreálisan sok előírást tartalmazó és nagyon megterhelő követelményrendszert állítanak feléjük, ami érthetetlen egy olyan termék esetében, amely 200 év óta bizonyítja, hogy működik.
A fogyasztók szemléletváltása is segíthet a pengeélen táncoló kisvállalkozások túlélésében - mondja Rab Péter hajdúböszörményi szikvízkészítő, aki szerint érdemes fejleszteni a többször tölthető palackok külső megjelenését. Jobban fogy a termék, ha a csomagolás karcolásmentes, újszerű, a vevők ugyanis vásárláskor nagyon figyelnek az esztétikára.
Ebben egyelőre előnyben van az egyszer használatos, eldobható pillepalack, de a környezetvédelem térnyerése segíthet a "szódásoknak". Deák László ennek kapcsán elmondta, hogy a szódavízipar a legjobb arányban használja az újratölthető csomagolóeszközöket. Ezért ebben az iparágban környezetvédelem folyik a környezetszennyezés helyett.
A nyomon követhetőség is előnyt jelenthet, mert az "archoz köthető" termék nagyobb bizalmat élvez a vevők körében - mondja Rab Péter. Ezt semmilyen reklám nem pótolja, amire ettől függetlenül - jó marketing munkával kiegészítve - nagy szüksége van a szakmának. Sokat segíthetne ebben az Agrár Marketing Centrum Kht. (AMC), amely viszont forráshiányra hivatkozik, amikor nem támogatja a közös marketing-lépéseket, pedig 2004-ben Garantáltan Hagyományos és Különleges védjegyet adományozott az Országos és Budapesti Szikvízkészítő Ipartestületnek, azaz a "szódások" egészének.
Ennek kapcsán az AMC-től megtudtuk, a költségvetési takarékosság miatt az idei évben elvonták a termékprogramokra szánt pénzeket. Az eredeti tervekben 3 milliárd forinttal számoltak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által tulajdonolt társaságnál, de a megszorítások miatt le kellett mondaniuk 1 milliárd 425 millió forintról.
Így nem csak a szikvízkészítőknek, de a borprogramra és húsprogramra sincs forrás az idén. A megmaradt összeget külföldi kiállításokon való közös megjelenésre, valamint az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megszervezésére fordították. Ez utóbbin, épp a védjegy miatt, ingyenes megjelenést - területet és standot - biztosítottak a szikvízkészítőknek, amit értékeltek és meg is köszöntek a szakmabéliek a héten tartott szikvízkészítő konferencián.
Ezen beszédet mondott Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési minisztérium helyettes államtitkára. Ő a legtradicionálisabb iparágak közé sorolta a szikvízkészítőket és felelevenítette azokat az időket, amikor még Budapest utcáin is lovaskocsival hordták a szódát. Ezen hagyomány felélesztése biztosan támogatókra találna a falusi turizmusban tevékenykedők körében is, mivel egy ilyen sajátos látványosságot biztosítana a vidékre érkező vendégeknek, akik újabb hungarikumot ismerkedhetnének meg."
A cikket írta: Majoros Ferenc

Forrás: mfor.hu

Szénsavas szomjoltók szárnyalása - Élre tört az ásványvíz
Az egyes italok kedvelőinek tábora változatosan alakult az elmúlt tizenkét év során. Majdnem megháromszorozódott azok száma, akik különösen szívesen fogyasztják az ásványvizet, amely a legnépszerűbb szomjoltó ital. Amíg ugyanis 1989-ben a válaszadók 29 százaléka ivott szívesen ásványvizet, addig idén már 68 százalék. Többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet „Étkezési szokások 1989-2003” című tanulmánya.
A mélyről élre tört ásványvíz mellett továbbra is a válaszadók kétharmada iszik szívesen gyümölcslét. A szódavizet és a korábbiaktó eltérően a szénsavas üdítőt is a felnőttek többsége kedveli. (56 illetve 54 százalék). közkedvelt ital a szóda, hiszen a megkérdezettek 52 százaléka issza szívesen. A szörp mutatója 40, a söré pedig 33 százalék.
A felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével idén is feltárta az étkezési szokásokat a GfK. Az intézet megalakulásának éve, 1989 óta kétévenként elvégzik ezeket a kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a fogyasztási trendek felismerését.
A fogyasztás gyakoriságában szintén sok változás történt. Egy magyar felnőtt hetenként átlagosan 3 napon fogyaszt ásványvizet. Több mint duplájára nőtt a fogyasztás gyakorisága tizennégy év alatt. Második helyen a szódavíz áll heti átlag 2,4 napos, harmadik a gyümölcslé 2,1-es, majd a szénsavas üdítőital 1,8-as és a szörp 1,4-es mutatóval következik. Sört a válaszadók hetenként átlagosan 0,6 napon isznak.
A szomjoltó italok közül a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek rangsorában a legelőkelőbb pozícióba, a 11.-12. helyre az ásványvíz került. De benne van az első húszban a szódavíz és a gyümölcslé is.
A GfK Shopping Monitor című kutatása a szomjoltó italok vásárlásáról nyert érdekes képet. Magyarországon az alkoholmentes szomjoltó italok leggyakoribb vásárlási helyszíne még mindig a kis bolt, de utána ott az egyre nagyobb szerepet játszó hipermarket és a diszkont is. Szlovákiában és Lengyelországban kimagasló a kis boltok részesedése a szomjoltók beszerzésében. Csehországban az italok fő bevásárlási helye a legtöbb háziasszony számára a szupermarket, és mellette alig kisebb arányban a hipermarket.
1. Táblázat: Szomjoltó italok kedveltsége. A válaszadók hány százaléka sorolja az általa különösen szívesen fogyasztott élelmiszerek közé.


Ital

1989

2003

Ásványvíz

29

68

Gyümölcslé

63

67

Szódavíz

Nincs adat

56

Szénsavas üdítőital

39

54

Szörp

Nincs adat

40

Sör

34

33

Forrás: GfK Piackutató Intézet

2. Táblázat. Szomjoltó italok fogyasztásának heti gyakorisága. A heti fogyasztás napjainak átlagában.


Ital

1989

2003

Ásványvíz

1,4

3,0

Szódavíz

Nincs adat

2,4

Gyümölcslé

2,4

2,1

Szénsavas üdítőital

1,3

1,8

Szörp

Nincs adat

1,4

Sör

1,2

0,6

Forrás: GfK Piackutató Intézet